A leop�rdok nagyon sikeres ragadoz�k, melyek sokkal t�bbf�le afrikai zs�km�ny�llatot vad�sznak, mint a t�bbi afrikai nagymacska, gyakran esznek bogarakat, r�gcs�l�kat �s halat (ahogy a h�zimacsk�k is, melyekhez vad�sztechnik�juk is hasonl�t), illetve olyan nagyobb n�v�nyev�ket, mint az antilop. A h�zimacsk�khoz hasonl�an, de a t�bbi nagymacsk�t�l elt�r�en, �lt�kb�l ugranak r� a zs�km�ny�llatokra. Nagy m�ret�k a kisebb macsk�k hat�konys�g�val elegy�tve k�l�n�sen vesz�lyess� teszi �ket az emberek �s a kuty�k sz�m�ra. Azokban az orsz�gokban, ahol leop�rd �l, a kuty�kat v�delm�k �rdek�ben ketrecben kell tartani. Afrik�ban, �l�hely�k nagy r�sz�n a leop�rdoknak m�s �llatokkal kell versengeni a zs�km�ny�rt, mint p�ld�ul foltos hi�n�val, hi�nakuty�kkal �s oroszl�nokkal, �s nem ritka, hogy m�s cs�csragadoz�k elzavarj�k �ket az �ltaluk elejtett zs�km�nyt�l.

A h�zimacsk�khoz hasonl�an, a leop�rdok gyakran vad�sznak �jjel, vagy alkonyatkor, illetve pirkadatkor. Becserk�szik a pr�d�t, miel�tt futn�nak n�h�ny m�tert, hogy elkapj�k azt. Leggyakrabban fojt�ssal �lnek, addig szor�tj�k az �llat tork�t, m�g meg nem fullad, �m a kisebb �llatoknak el is t�rhetik a nyak�t. A leop�rdok zs�km�nyukat felviszik a f�ra, hogy az oroszl�nok �s hi�n�k ne tudj�k elvenni. Megfigyelt�k, hogy tests�lyuknak ak�r a h�romszoros�t is k�pesek felcipelni a f�ra, mely szeml�lteti a benn�k rejl� hatalmas er�t �s energi�t. Alkalmazkod� vad�szok l�v�n a leop�rdok, ha alkalmas zs�km�nyt tal�lnak nappal vagy �jjel b�rmikor vad�szatba lend�lnek. Gyakran naponta t�bbsz�r is �lnek, mely esetben az els� zs�km�ny elrejt�sekor m�r a k�vetkez� �ldozatot vizslatj�k.

Afrik�ban a leop�rdvad�szat hagyom�nyos m�dja, hogy frissen meg�lt �llatot helyeznek ki csal�tekk�nt az irt�s sz�l�re. A csal�tket hajnalban rakj�k ki oda, ahol k�zismerten �lnek �s vad�sznak leop�rdok. A leop�rd meg�rkez�s�ig egy vagy t�bb f�nysz�r�t haszn�lnak a vad�llat megvil�g�t�s�ra �s a leghum�nusabb m�don lel�vik.