K�lseje a t�bbi hi�naf�l�hez hasonl�an kutyaszer�. Orra megny�lt, s�rg�s bund�j�t s�t�tebb, ov�lis foltok pettyezik. Testhossza 95–150 centim�ter, t�mege 45–85 kilogramm; �lettartama ak�r 40 �v is lehet. A kifejlett p�ld�nyok marmagass�ga 75-85 centim�ter. H�ts� l�bai r�videbbek a mells�kn�l, ez�rt h�ta lejt�s, j�r�sa koslat�s. Ennek ellen�re nemcsak gyors, de hihetetlen�l sz�v�s: hossz� t�von k�pes tartani a 60 km/h sebess�get. Megfigyeltek olyan hi�n�kat, amelyek 24 km-en �ld�zt�k a zs�km�nyukat (t�bbnyire nagyobb antilopokat). Ahol a nagy pat�sok �vszakosan v�ndorolnak, ott az �ns�ges id�szakban a hi�na is k�nytelen �tra kelni. Egy n�st�ny ak�r 2800–3600 km-t is bej�rhat egy �v alatt. Az egyik leger�sebb izomzat� �llat: �llkapcsa �s fogazata olyan er�s, hogy a csontot is k�pes porr� �r�lni.

Jellemz� r�juk a szexu�lis dimorfizmus, de a hi�n�k k�z�l – m�s eml�s�kt�l elt�r�en – a n�st�nyek nagyobbak �s er�sebbek: a k�l�nbs�g �tlag 6,6 kg. A n�st�nyek j�val agressz�vabbek is a h�mekn�l, mivel tesztoszteron-szintj�k is magasabb. Ebb�l fakad az a furcsas�g, hogy a nemi szerv�k k�ls�leg nagyon hasonl�. A n�st�nyek klitorisza ugyan�gy n�z ki, mint a h�mek nemi szerve, s�t erekt�lhat is; ez�rt az �korban hermafrodit�knak hitt�k a hi�n�kat. K�ls� jegyek alapj�n csak a szak�rt�k tudj�k elk�l�n�teni a nemeket. A meghat�roz�st n�mileg seg�ti, hogy a szoptat�s n�st�nyek csecsbimb�i nagyobbak.