Az afrikai elef�nt a legnagyobb sz�razf�ldi �llat. A farka hegy�t�l az orm�ny�ig kb. 8 m�ter hossz�. Mindene hatalmas, a bele p�ld�ul 30–40 m hossz�. Az afrikai elef�nt l�bai (mells� �s h�ts� l�bai egyar�nt) als� oldalukon p�rn�zottak, �gy hatalmas t�mege ellen�re j�r�sa viszonylag halk. Az elef�ntbik�k marmagass�ga el�rheti ak�r a 3 m�tert is, a tehenek valamivel kisebbek. Testt�meg alapj�n is a bik�k rendelkeznek nagyobb mutat�kkal, ak�r 6 tonn�t is nyomhatnak, ezzel szemben a tehenek „csup�n” 4 tonn�sak �ltal�ban.

Az afrikai elef�nt egyik szembet�n� – tal�n legjellegzetesebb – testr�sze a 2 m�ter hossz� orm�ny. Az orm�ny a fels� ajak �s az orr �sszen�v�s�nek eredm�nyek�nt j�hetett l�tre �s 40000 izomcsom�b�l �ll. Az afrikai elef�nt orm�ny�nak v�g�n alul-fel�l egy-egy fog�ujj van. Orm�ny�t leggyakrabban szagl�sra, l�gz�sre, iv�sra haszn�lja, emellett amikor „f�rd�t vesz”, szint�n orm�nya seg�t a v�z test�re juttat�s�ban. A magasabban lev� �gakat is orm�ny�val �ri el, �gy a t�pl�l�kszerz�sben is van feladata.

K�l�nbs�g az orm�nyosok rendj�nek egy m�sik k�pvisel�j�vel, az indiai elef�nttal (Elephas indicus), hogy az afrikai elef�nt f�lei j�val nagyobbak, mint indiai „t�rs��”. Ez annak k�sz�nhet�, hogy az afrikai szavann�kon n�hol mostoh�bb k�r�lm�nyek uralkodnak, mint az indiai dzsungelekben, ebb�l k�vetkez�ben a nagyobb f�lek nagyobb h�lead�st biztos�tanak, ill. az �llat a f�leivel legyezi, h�ti test�nek t�bbi r�sz�t is az�ltal, hogy teste k�r�l gyenge l�g�ramlatokat kelt.

Fels� metsz�foguk specializ�lt, fogzom�ncot nem, csak dentint tartalmaz� agyarr� m�dosul, mely �let�k v�g�ig n�vekszik, �gy ak�r 2 m�tern�l hosszabbra is megn�het. A t�pl�l�k ki�s�s�ra, mozgat�s�ra �s harcra haszn�lj�k. A legnagyobb agyar, amit valaha tal�ltak, 349 cm hossz� volt.