Emsztrendszer:
Az hromszakaszos blcsatorna kezdeti szakasza a szk szjnyls, a cs alak szjreg, melyben a jellegzetes nyelv tallhat. Ez a nagy termet afrikai fajoknl 40, a kisebbeknl 20 cm hosszsg, vkony, fregszer. A nyelv – ppen nagy mrete miatt – nem fr el a szjregben, ezrt az llatnak van egy, a mellregbe benyl zacskszer kpzdmny, ahol a nyelv nyugalmi helyzetben tartzkodik. A nyelvnek hatalmas s erteljes izomrendszere van, mellyel az llat a tr minden irnyba gyorsan tudja mozgatni a nyelvt. A szjreg torkollik a kt hatalmas nylmirigy kivezet csve is, melyek folyamatosan ragads nylkt termelnek, gy nedvesen tartva a nyelvet, hogy a hangyk s termeszek knnyedn rragadjanak.
A rovarev letmdhoz alkalmazkodott a tobzoskk gyomrnak felptse is. A gyomor bels felsznt vastag szarurteg fedi, az oda pen bekerlt hangyk s termeszek cspse ellen. A gyomor vladkai hamarosan vgeznek a rovarokkal, a kitinpncljukat pedig az ers szarufogmezk s a bekerlt homok- s kavicsdarabkk rlik meg.
Idegrendszer:
A tobzoskaalakak agya kicsiny, a testtmegnek mindssze 0,3%-a. Ennek ellenre egyes fajaik igen tanulkonyak, knnyen megszeldlnek, s fogsgban is meglnek, nem prblnak elszkni. Ms fajok mindvgig bizalmatlanok maradnak, gy megszeldtsi ksrletk eredmnytelen. A tobzoskk szaglsa kivl, az agy szaglkzpontja fejlett. Ellenben ltsuk rosszabb, s szinte alig hallanak.
|