Emésztőrendszer:

Az háromszakaszos bélcsatorna kezdeti szakasza a szűk szájnyílás, a cső alakú szájüreg, melyben a jellegzetes nyelv található. Ez a nagy termetű afrikai fajoknál 40, a kisebbeknél 20 cm hosszúságú, vékony, féregszerű. A nyelv – éppen nagy mérete miatt – nem fér el a szájüregben, ezért az állatnak van egy, a mellüregbe benyúló zacskószerű képződmény, ahol a nyelv nyugalmi helyzetben tartózkodik. A nyelvnek hatalmas és erőteljes izomrendszere van, mellyel az állat a tér minden irányába gyorsan tudja mozgatni a nyelvét. A szájüreg torkollik a két hatalmas nyálmirigy kivezető csöve is, melyek folyamatosan ragadós nyálkát termelnek, így nedvesen tartva a nyelvet, hogy a hangyák és termeszek könnyedén ráragadjanak.

A rovarevő életmódhoz alkalmazkodott a tobzoskák gyomrának felépítése is. A gyomor belső felszínét vastag szaruréteg fedi, az oda épen bekerült hangyák és termeszek csípése ellen. A gyomor váladékai hamarosan végeznek a rovarokkal, a kitinpáncéljukat pedig az erős szarufogmezők és a bekerült homok- és kavicsdarabkák őrlik meg.

Idegrendszer:

A tobzoskaalakúak agya kicsiny, a testtömegnek mindössze 0,3%-a. Ennek ellenére egyes fajaik igen tanulékonyak, könnyen megszelídülnek, és fogságban is megélnek, nem próbálnak elszökni. Más fajok mindvégig bizalmatlanok maradnak, így megszelídítési kísérletük eredménytelen. A tobzoskák szaglása kiváló, az agy szaglóközpontja fejlett. Ellenben látásuk rosszabb, és szinte alig hallanak.