Kltakar:
A tobzoskk felptsnek legnagyobb klnlegessge minden bizonnyal a testket tetcserp mdjra bort pikkelyek. Magyar nevk is innen ered: a pikkelyek gy rendezdnek el, s olyan a megjelensk, mintha fenytobozok lennnek. A pikkelyek a fejtettl a farok vgig bebortjk az llat testt, egyedl a hasoldala az, amely nem pnclozott: itt finom szrzet bortja ket. A tudsok kztt kt nzet alakult ki a pikkelyek kifejldsrl.
-
Sanderson s Bolle elmlete: a pikkelyek a tbbi emls szrhez hasonlan a brirhartegnek szemlcseibl sarjadnak. A pikkelyek teht tulajdonkppen egybeolvadt szrszlak, melyek folyamatosan utnannek.
-
Mohr s Weber elmlete: k tulajdonkppen a pikkelyeket kialakulst a hllkpikkelyeinek fejldshez hasonltjk, gy, hogy kzben nem tekintik a tobzoskk s a hllk pikkelyeit homolg kpzdmnyeknek, tovbbra is fenntartjk a konvergencit s az analgit.
A tobzoskk pikkelyeinek szma az letkor elrehaladtval nem vltozik: a szletskkor meglv pikkelyek szmval lik le letket. A pikkelyek termszetesen ki vannak tve a kls krnyezeti hatsoknak, gy folyamatosan kopnak, de alulrl jrannek – akr az emberi krm.
A kltakar fggelkeinek tekinthetk az erteljes karmok is. A tobzoskaflk mind a ngy lbn 5 ujj van, s mindegyikhez kapcsoldik karom. Az ells lbak karmai sokkal erteljesebbek, a legersebb a harmadik karom. Az ers karmoknak szerepe a tpllkozsban van: ezzel trik fel a tpllkot adhangyk s termeszek vrait.
Csontozat:
A tobzoskaalakak csontrendszernek is van nhny klnlegessge. Az vilgi tobzoskk koponyjaerteljesen emlkeztet a hangyszflkre, de termszetesen ez is csak analg sajtossg, a kt csoport igen tvoli rokon. Ez az analgia a hasonl lelemszerzsi md kvetkeztben alakult ki: mind a hangyszok, mind a tobzoskk koponyja hosszra nylt, csszer. Az arckoponyban fogakat nem tallunk, de az embrionlis fejlds sorn felszvd fogkpleteket mr sikerlt kimutatni. A koponyrl hinyzik minden nlklzhet elem: a jromcsontok hinyoznak, eltntek a rgizomzat tapadsi fellett biztost csontok is. A fels s als llkapocscsont mg megvan, de csupn kt hossz s vkony csont, melyek lazn illeszkednek egymshoz.
|